Jennifer L. Armentrout - Opposition-Ellenállás (Luxen 5.)

Katy tudja, hogy a luxenek érkezésének éjszakáján a világ megváltozott. Nem hiszi, hogy Daemon örömmel fogadja a saját fajtáját, hiszen a luxenek azzal fenyegetőznek, hogy minden embert és hibridet kiiktatnak a földön. Azonban a jó és a rossz közötti választóvonal elmosódott, a szerelem pedig könnyen a végzetévé – mindannyiuk végzetévé válhat.

Daemon mindent megtesz, hogy megmentse, akit szeret – akkor is, ha ez egyenlő az árulással.

Egy valószínűtlen ellenséggel kell társulniuk, hogy esélyük legyen túlélni az inváziót…

Mikor a luxenek földet érnek, a Black testvérek kénytelenek velük tartani a földönkívüli összekapcsolódás hatására. Az az eddigiekben is nyilvánvaló volt, hogy a luxenek eléggé arrogáns faj, de itt már egy egész bolygót a magukénak akarnak tudni. Az újonnan érkezettek szent meggyőződése, hogy az emberek esetlenek és gyengék, míg ők a megtestesült tökéletesség. Mégis az emberi DNS-t magukba olvasztva vegyülnek el köztük, várva a pillanatot, amikor kedvükre honfoglalósat kezdhetnek játszani. 

Másfél évvel ezelőttig meg sem fordult volna a fejemben, hogy idegenekről szóló könyvet a kezembe vegyek. Abban az időben még az orosz realista regények is közelebb álltak a szívemhez. Jennek viszont valami zseniálisat sikerült összehoznia. Köröm rágva vártam az egyes részek megjelenését, rohamtempóban rágtam át magam a könyveken, együtt nevettem, sírtam és örültem a szereplőkkel, úgy hozzám nőttek, hogy arra szavak nincsenek.  Soha nem gondoltam volna, hogy egy egyszerű útbaigazításból ennyit ki lehet hozni, ráadásul, 5 könyvön át tartó töretlen színvonallal és imádnivaló szereplőkkel, illetve poénokkal.

Az utolsó rész viszont visz mindent. Ha meg kellene neveznem a kedvencemet, akkor erre tenném le a voksomat. Nagyjából minden fejezetben történik valami váratlan fordulat, az olvasó csak össze-vissza kapkodja a fejét, aztán alighogy minden és mindenki lenyugszik (egyben az olvasó is), már jön is az újabb megdöbbentő fordulat. Mint mindig most leginkább Daemon és a beszólásai teszik igazán érdekessé a nyugisabb jelenetek, de bőven kijutott Dawson és Beth párosának, a két originnek, sőt még az arumoknak is az izgalomból. Egyszerűen ennél jobban megírt lezárást el sem tudtam volna képzelni.